Az ashwagandhát a hagyományos keleti gyógyászatban adaptogén gyógynövényként tartják számon, azaz olyan gyógynövényként, amely segíthet a szervezetnek a fiziológiai és pszichológiai stresszel szembeni ellenállásban (Singh). A szakirodalomban számos olyan kutatás és összefoglaló tanulmány jelent már meg, amelyek ígéretes eredményekkel számoltak be az ashwagandha szorongást csökkentő hatásáról (Pratte). Generalizált szorongásban küzdő betegek esetén kiegészítő kezelésként alkalmaztak egy ashwagandha készítményt. Az eredmény meglehetősen pozitív volt, ugyanis 6 héten keresztül történő fogyasztás után a betegek 72%-ánál csökkentek a szorongásos tünetek (Fuladi). Egy összefoglaló tanulmányban megjelent kutatásban krónikus stressz szindrómában szenvedő betegeknél 30-44%-kal csökkentett a betegek stressz szintje és 22-28%-kal a kortizol (stresszhormon) szintje a placebocsoporthoz képest egy ashwagandha-kivonat fogyasztása után (Akhgarjand). Egy másik vizsgálatban ashwagandhával végzett 90 napos kezelés javította a résztvevők memóriáját és koncentrációját, a pszichológiai jólétet és az alvás minőségét, valamint csökkentette a stressz-szintet amellett, hogy fogyasztása biztonságosnak és jól tolerálhatónak bizonyult (Gopukumar).A krónikus stressz hatására számos egyéb egészségügyi probléma is kialakulhat. Ilyen például az elhízás is. Egyes vizsgálatok szerint az ashwagandha segíthet a stressz csökkentésén keresztül az egészséges testsúly elérésében is (Choudhary).Az ashwagandha ígéretesnek bizonyult azok körében is, akiknek problémáik vannak a nyugodt alvással (Cheah). A Sleep Medicine folyóiratban megjelent kutatás szerint egy ashwagandha-kivonat napi 120 mg-os adagolás mellett, 6 héten keresztül történő fogyasztása után a részvevők 72%-a tapasztalt jelentős javulást alvásminőségükben (Deshpande).
A golgotavirág kutatások szerint javítja a szorongás tüneteit. A gyógynövény önmagában és gyógyszerrel együtt kombinálva is hatásosnak bizonyult a feszélyezettség és ingerlékenység csökkentésében. Egy klinikai vizsgálatban fogászati műtét előtt álló résztvevőkkel végeztek kísérletet. A golgotavirág 500-600 mg-os dózisban szignifikánsan csökkentette a műtét előtti szorongást (Cunha, Christoffoli). Műtétek előtti hatását több kutatásban is vizsgálták szintén pozitív eredményekkel, ráadásul álmosító hatás és a koordinációs képességek romlása nélkül (Movafegh).Egy másik vizsgálatban a golgotavirág nyugtató hatását vizsgálták egy szintetikus szorongásgátló (oxazepam) hatásával szemben. Az eredmények ígéretesek voltak, mivel a golgotavirág hasonlóan jól csökkentette a szorongást, illetve alkalmazása során kevesebb, a munkavégzés teljesítményét negatívan befolyásoló mellékhatás jelentkezett, mint a gyógyszerkészítmény esetében (Akhondzadeh). A nyugtató hatásért felelősnek tartott összetevői többek között az izovitexin, a benzoflavon és a krazon. A hatásmechanizmus nem feltárt egyértelműen, de egyes kutatások szerint a golgotavirág egyes összetevői a GABA-receptorokhoz kötődnek, így váltva ki nyugtató hatást (Appel).A golgotavirág hozzájárulhat a pihentető alváshoz is. Egy klinikai vizsgálat résztvevői lefekvés előtt golgotavirágból készült teát fogyasztottak egy héten keresztül. Az eredmények pozitívak voltak, a résztvevők alvásminősége meglátásuk szerint javult (Ngan). Valeriánával és komlóval kombinálva pedig hasonlóan hatásosnak bizonyult, mint a szintetikus altatószerek (Maroo).
A kutatások szerint a komló nyugtató hatásért a tobozában szárítás alatt megjelenő metilbuténol (2-metil-3-butén-2-ol) felelős (Schiller, Wohlfart). A metilbuténol koncentrációja a szárítás után is folyamatosan növekszik a komlótobozban, a maximális szintet két éven belül éri el szobahőmérsékleten történő tárolás során. Mivel a metilbuténol egy erősen illékony vegyület, így a kémiai kivonási eljárások során nagyrészt eltűnik a kivonatból, ezért a komló hatását elsősorban szárított tobozából készült teaként vagy por formájú készítményekben lehet élvezni (Hänsel).A nyugtató, altató hatást alátámasztó klinikai vizsgálatokat a valeriána- és a komlókivonat együttes alkalmazásával végezték. Az egyik ilyen vizsgálatba 184 felnőttet vontak be (átlagéletkoruk 44,3 év volt). A kutatás egy hónapon keresztül tartott, az első eredmények a kezelést megkezdését követő 14. napon jelentkeztek. Azok a páciensek, akik komlókivonatot kaptak, javuló alvási paraméterekről és életminőségről számoltak be, szemben a kontrollcsoporttal, akik csak placebót kaptak. A kutatók a kezelést biztonságosnak ítélték, a betegeknél pedig nem jött vissza az álmatlanság a kezelés végén (Morin).Egy másik kutatásban a valeriána és a komló kombinációját egy szintetikus nyugtató és altató anyaggal (benzodiazepinnel) hasonlították össze. A kutatók megállapították, hogy a gyógynövények ugyanolyan hatásosak voltak, mind az alvásminőség, mind az életminőség tekintetében, mint a benzodiazepin. A kezelés abbahagyása után a betegek paraméterei mindkét csoportban romlottak, de csak a benzodiazepinnel kezelt betegek esetén figyeltek meg elvonási tüneteket (Schmitz).
AMIRE ÉRDEMES FIGYELNI
- A gyógynövények fogyasztása mellett is fontos a változatos, kiegyensúlyozott étkezés, ahogy a rendszeres testmozgás sem hanyagolható el!
- Ne fogyassza ösztrogénhormon-pótló terápia és pajzsmirigy túlműködés esetén!
- Az immunrendszer működését gátló terápia esetén alkalmazása ellenjavallt.
- Alkalmazása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt, valamint 12 éven aluliaknak.
- Fokozhatja az altató, nyugtató gyógyszerek és gyógynövények hatását.
- A napi ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl!
- Kisgyermekek elől elzárva tartandó!
